2009. július 29., szerda

Noémi

Meglátogattam Anyut és Aput és a kicsi Noémit. Persze ott volt a Nagybácsi, Nagymami is. :) Csodababa. Nagyon aranyos kis szépség. Erám is velem volt munkából jött ő is. Hála az égnek neki is van munkája. Csobbantunk medencéjükbe is. Tegnap nagyon jó volt.

Bónuszként láttuk Kristófot is Tündivel meg Bélával.

Találtam egy kicsit muris szülinapi jazzas dolgocskát. Nekem nagyon tetszik:



Gondoltam nagyot, Álmodtam, Hatalmasat

Vonaton ülök. Kicsit fáradtan. Semmi mámoros éjszaka. Miért? Nem tudom. Hiányzik. Hiányzik sok mindennel együtt. Pénz, hatalom, dicsőség. Bár csúnya fogalmak még is valahol boldogítják az embert. Kit nem? Kit igen? Csak lennék ismét kicsit csacsi, feltétel nélkül. És Ordítanám a világnak! NEM ÉRDEKELTEK!!!!

Sikerültek dolgok illetve elkezdtem távolba látni. Látok akadályokat, segítő jobbokat. Látom a földet ahogy egy-két jót nem akaróm, irigyem elgáncsol. De szokás mondani: Jön még pincsi kutyára teherautó. Nem kívánom, csak tudom. Most sem értek dolgokat miért tette, tették? Lehet irigység, pusztán valóban alakalmatlaság, vagy mert szimplán kritikával illettem embereket. De ki nem? Mindegy. Nem érdekel. Felállok. De be nem fogok hódolni. Inkább erősebbé tettek és elgondolkodok dolgokon és tényleg saját fába vágom a fejszét. Miért is? Talán mert közös lónak túros a háta. Így ezt megúszom.

Mostanában kezdek visszatérni az őseimhez. Miért? Nem tudom. Vonz, hiányzik. Mert tőlük lehet mit ellesni és megalkotni a sajátot ami nincs messze. Úgy érzem. Csak türelem. Várakozás.







Imigyen így szólott az úr: Jártál keltél, tanultál, alkottál. De számomra nem te vagy a tökély, hát térj oda ahova gondolod. Palotámba továbbra is betérhetsz, sőt akár színem elé is kerülhetsz. De szót váltani nem fogunk. Mert a te s én nyelvem már nem ugyanaz. Hát isten véled „jó barát”.

Köszönöm kedvességet, sok jóra tanítottál, de legfőképp arra én nem válok királlyá. Mert nem akarok olyan lenni mint te, kinek ítélkeznie kell mások felett. Köszönöm kedvességed, elfogadom. Hiányom biztos pótolni tudod. Hát isten véled te „Nagy király” Búcsúzom tőled! Goodbye and feel the sunsine!

/Hétfői post késve! Szerk./